Megint a buszra várok. Már érződik az eső illata. A sötét felhők gyülekeznek nem csak az égen, de úgy érzem a jó kedvem felett is. Eléri kezemet az első esőcsepp, szinte hallom, ahogy bőröm felszisszen a gyönyörűségtől, végre a forróságban nedvességhez jutott. Fellélegzik. Hat perc a buszig. Cigarettára gyújtok. Tolószékes hölgy mellettem kap az alkalmon, azonnal kunyerál, de ma kedves vagyok. Nem sajnálatból adok, csak érdekesnek találom, reméltem váltunk pár szót. Így lett. A kórházba indul, minden hétfőn mennie kell. Bajorul beszél, alig értem, de összerakom a lényeget. Elektromos tolószéket akar, de nincs pénze még cigarettára sem. Mindenhol van nyomor, csak mindenhol mást jelent, máshogy nyilvánul meg. Elgondolkodtat a világ másik fele, amit nem ismerek. Kérdőjel.